2010. október 2., szombat

Barátok, barátok...

Barátok, barátok
Most van szükségem rátok
Hol vagytok barátok?
Meddig várjak még rátok?

Összeomlottam teljesen
Mikor megpillantotta szemem
Hogy mást ölel a szerelmem.
Túl sok volt ez nekem.

Először örültem hogy látom
S azt gondoltam ez csak álom.
Szeretem! Akarom! Kívánom!
Ő lesz egyszer az én párom.

De szertefoszlott minden már
Mert feltűnt mellette az a lány
Majd elvakított a fény
És tudatosult bennem a tény.

Szertefoszlott az álmom
És már az egészet bánom
Mit akkor tettem nyáron
De már hiába szánom

Elvesztettem a szerelmem
Nincs már érzelem bennem
Mindent kiölt belőlem
S így élem majd le az életem.

Gyűlölve szeretem
És szeretve gyűlölöm
Az érzelmeket végleg
Magamból kiölöm

Összeomlott lelkem
Elvérzett a szívem
Barátaim hol vagytok
Mikor meghal mindenem?

2010. 10. 02.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése