2010. október 2., szombat

Nosztalgia

Egy éve én voltam a legboldogabb a világon
s most azon töprengek: miért nincs barátom?

Egy éve már, hogy menyasszony lettem,
azt a szép napot soha nem felejtem.

Ott állt előttem s mélyen a szemembe nézett,
majd szerelmesen hozzám egy kérdést intézett.

A boldogságtól könnyes lett a szemem,
majd kisvártatva mondtam: Igen! Igen! Igen!

Ez volt életem leggyönyörűbb napja,
majd következett hét legszörnyűbb hónapja.

Elment Ő, kit a legjobban szerettem,
emlékét a sírig őrzöm a szívemben.

Meg kellett tanulnom mindezt elfogadni,
de soha nem fogok senkit úgy szeretni!

2008. 11. 23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése