Reménytelenség

Minden egyes percem a karodban tölteném,
az egész életem Veled leélném.
De Te nem ezt érzed. Mondd miért?
Ha nem élnék, többet jelentenék.

Amerre sétálok
hidegség és átok.
Fák, virágok, jókedv és öröm,
hol vagytok, merre jártok?

Az éjszaka közepén egymagam ballagok,
csak sétálok az utcán, Rád gondolok.
A Hold fényesen s oly tisztán ragyog,
de felettem búsan sírnak a csillagok.

2005. 08. 18. Albertirsa