Üres

Üres a szobám, mert nem vagy itt velem
üres a lelkem, mert nem ölelsz kedvesem
üres az ágyam, nélküled hideg
mikor itt vagy, csak akkor oly tüzes.

Várom, hogy hívj, de nem csöng a telefon
csak az óra lassú ketyegését hallom
nem telik az idő, nem múlik a perc
csak azt várom, mikor újra átölelsz

de most még üres a szobám, nélküled sötét
üres a lelkem, a hiányod tépi szét
úgy érzem vak vagyok, mert nem látom arcod
süket vagyok én, mert nem hallom a hangod.

Van az az érzés, mi egyszerre szép és fáj
és néha nem bírod elviselni már
de mégis élvezed, mert tudod, hogy jó neked
hogy van az életben ki igazán szeret.