Méregzöld
szemeid tüzében égek el
Tekinteted
lángol bármikor rám nézel
Bársony
ajkaid csókjától égek el
Ajkaim
részecskéi puha szádon porladnak el
Tűzforró
érintésedtől égek el
Bőröm
izzó tested melegétől hamvad el
Hangod
selymes simogatásától égek el
Várom
az órát, percet, mikor enyém leszel
Fénylő
hajad puha tapintásától égek el
Szíved
erős dobbanásaira az enyém is hevesebben ver
Bársony
bőröd buja illatától elvesztem az eszem
Bármire
kérsz kedvesem, én örömmel megteszem.
A
szenvedély, mit érzek, csak a tiéd, senki nem veheti el
A
vágy, ami bennem él irántad soha nem múlik el
Téged
kívánlak, amíg az életem véget nem ér
A
tűz, amit bennem gyújtottál kettőnkben mindörökre ég.
2011. 07. 31.
Albertirsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése